zacc

Április 11-én nyitotta meg kávépörkölő üzemét és oktatóstúdióját Budaörsön a 100 százalékban hazai tulajdonú Roastar Zrt., amely mostantól a Röast Coffee márkanév alatt értékesíti kávéit valamint a kávépiac szereplői számára kínál egyedi szolgáltatásokat, így többek között bérpörkölést és oktatást. A cég elsődlegesen a nagykereskedők, irodaházak és a HoReCa szektor vállalatai közül vár üzleti partnereket. Valamint a cég hosszú távú tervei között szerepel, hogy a nemzetközi piacon is megismerjék a Röast Coffee nevét.

Jó hangulatú rendezvényen gyűltek össze Budaörsön a minőségi kávék rajongói és a sajtó képviselői, az ünnepélyes megnyitón a Röast Coffee vezetője, Nagy-György Zoltán társaságában Vágó Csaba, a budaörsi önkormányzat kabinetvezetője vágta át a megnyitást jelképező szalagot.

Az új márka helyszíneként azért döntött Budaörs mellett a Röast csapata, mivel a cég már meglévő, Polgárdiban található telephelye és Budapest között ideális lokáció. A Budapesti út 37. szám alatt található üzem és oktatóstúdió egyik különlegességét a Magyarországon található egyetlen Stronghold S9X pörkölőgép adja. Ez az intelligens berendezés egyenletes pörkölést tesz lehetővé, ráadásul a működése környezetbarát és hatékony energiafelhasználású. A környezettudatos gondolkodás amúgy is alapvetés a budaörsi helyszínen, ez főleg a kávék csomagolásában lesz tetten érhető.

A helyszín másik különlegessége maga a Röast Coffee csapat. A szakmai vezető, Nagy-Bertók Anita nem csak a hazai, hanem a nemzetközi specialtykávé-világ egyik vezető alakja. 2000-ben, Dublinban kezdett kávéval foglalkozni, közel két és fél évtizedes pályafutása alatt dolgozott a Matthew Algie kávépörkölőnél, bíráskodott angol és ír bajnokságon, nemzetközi- és világversenyeken, valamint Európa-szerte tart rendszeresen oktatásokat. Férje, Nagy Gábor, valamint az üzemvezető-helyettes, Nagy Ádám szintén dolgozott Írországban, és ezt a tapasztalatot hasznosítják hazánkban is.

„Akár a jó inasok, mi is körbejártuk a világot és rengeteget tanultunk. Olyan szakmai tapasztalat áll rendelkezésünkre itt a Röast Coffee csapaton belül, ami Magyarországon párját ritkítja, és ezt szeretnénk átadni és hazánkban hasznosítani. A fő célunk, hogy ennek révén a hazai prémium és specialtykávé-piac meghatározó kereskedői legyünk, utána pedig nemzetközi területen is öregbítsük Magyarország, azon belül pedig Budaörs jó hírét” – emelte ki Nagy-György Zoltán, a Roastar Zrt. elnök vezérigazgatója.

A Röast Coffee csapat az új üzemben elsődlegesen specialty és non-specialty kávékat, white label termékfejlesztést, bérpörkölést valamint oktatást kínál. A közeljövőben a B2B partnerek számára több nyílt napot is tartanak majd, és még ebben az évben elindítják a webshopot, amelyen keresztül magánszemélyek és partnerek is rendelhetnek termékeikből és akár kis kiszerelésű kóstoló csomagokból is választhatnak. A Röast által szervezett tanfolyamok mindenki számára elérhetők, így aki a szakma kiemelkedő oktatóitól szeretne tanulni, a budaörsi stúdióban ezt megteheti.

A budaörsi telephely egyedi dizájnját, illetve magának a márkának az arculatát egy fiatal magyar csapat alkotta meg, a Studio VAN.

A budaörsi operáció mellett a Roastar Zrt. működteti Magyarország egyik legnagyobb és legmodernebb, IFS minősítésű kávépörkölő üzemét Polgárdiban, így egyedi igény esetén jelentős mennyiségű kávé bérpörkölésére is megoldást tud nyújtani.

Kapcsolat:

E-mail: info@roastcoffee.hu

Weboldal: www.roastcoffe.hu

Képek: Röast

A kávé nem csupán egy társasági ital, hanem a művészi alkotások forrása is. Sok festő, író és költő talált inspirációt a kávézás és a kávéházak vibráló atmoszférájában. Ezek a találkozóhelyek nem csak a társalgások színterei voltak, hanem a kreatív ötletek és művészeti áramlatok kereszteződési pontjai is.

Kávéházak: Művészek találkozóhelyei

Európa kávéházai különösen fontos szerepet játszottak a 19. és 20. század művészeti életében. Párizsban, Bécsben, Prágában és más nagyvárosokban a kávéházak olyan helyek voltak, ahol írók, költők, festők és gondolkodók gyűltek össze, vitatkoztak, tervezték műveiket és kritikát gyakoroltak egymásra. Az ilyen találkozók gyakran vezettek új művészeti irányzatok és iskolák születéséhez.

A kávé a festészetben

A kávé maga is megjelenik a festményeken, mint téma. Jean Étienne Liotard „A csokoládé lány” című festménye egyik korai példa, ahol a szolgáló lány egy csésze kávét visz gazdájának. A modern művészetben is gyakran felbukkan a kávé, mint mindennapi életünk egy szelete, ami által a művészek a hétköznapi élet apró örömeit is megörökítik.

Írók és költők inspirációja

Nem csak a festők, de számos író és költő is gyakran fordult a kávéhoz inspirációért. Balzac, akit híresen fűtött a kávé, úgy vélekedett, hogy a kávé serkenti az agyi tevékenységet, és így őt az írásra. Az ő „A kávé” című műve részletesen elemzi, hogyan hatottak a kávézások a munkájára és napi rutinjára. T.S. Eliot is hasonlóképpen írt a kávé jelentőségéről, és verseiben gyakran jelenik meg a kávé mint a modern élet egy szelete.

Kávé és művészet a filmvásznon

A filmekben is gyakran jelenik meg a kávé, mint jelentős szimbólum. A kávéház-jelenetek lehetőséget adnak a rendezőknek, hogy bemutassák karaktereik bonyolult kapcsolatait, miközben a hátteret a kávé aromája és a csészék csilingelése tölti meg. Ezek a jelenetek gyakran kulcsfontosságúak a történet szempontjából, ahol a szereplők párbeszédei és döntései a kávéház intim terében bontakoznak ki.

Következtetés

A kávézás művészeti alkotásokban való megjelenése azt mutatja, hogy a kávé több, mint csak egy ital: inspiráció és művészi tevékenység színtere. A kávéházak a múltban és napjainkban is művészek, írók és gondolkodók közösségi terei, ahol az alkotói energiák és ötletek szabadon áramlanak. Legyen szó festészetről, irodalomról vagy filmművészetről, a kávé mindig is fontos szerepet játszott a kreatív folyamatokban és az alkotók életében.

Kép: Shutterstock

A kávé világszerte kedvelt ital, de kevesen gondolnak arra, hogy a fogyasztás után hátramaradó zacc is értékes lehet. A kávézacc, amely gyakran a szemétben végzi, valójában számos módon felhasználható, így a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartva érdemes újrahasznosítani.

Természetes trágya és növényápolás

A kávézacc kiváló természetes trágyaként funkcionálhat a kertben. Gazdag nitrogénforrás, ami létfontosságú a növények növekedése szempontjából. A zacc savas kémhatása miatt különösen jól alkalmazható azoknak a növényeknek az ápolására, amelyek savanyú talajt igényelnek, mint például az azáleák, rododendronok vagy hortenziák. A kávézaccot közvetlenül a talajba keverve nemcsak táplálja a növényeket, hanem javítja a talaj szerkezetét és víztartó képességét is.

Természetes rovarriasztó

A kávézacc nemcsak a növények növekedését segíti elő, hanem kártevők távoltartására is alkalmas. A zacc illata taszítja a rovarokat, így hasznos lehet a kertben, ahol természetes rovarriasztóként funkcionál. Különösen hatékony lehet csigák, hangyák és más kerti kártevők ellen.

Bőrápolás és kozmetika

A kávézacc finom szemcsés szerkezete kiválóan alkalmas bőrradírként. A zaccban lévő koffein serkenti a vérkeringést, ezáltal segít csökkenteni a bőr duzzanatát és a cellulitisz láthatóságát. Egy egyszerű DIY bőrradír készíthető kávézaccból, kis mennyiségű olívaolaj vagy kókuszolaj hozzáadásával, ami hidratálja a bőrt a radírozás során.

Természetes szagtalanító

A kávézaccban lévő természetes olajok és kémiai összetevők képesek elnyelni a szagokat. Ezért hasznos lehet szagtalanítóként a hűtőszekrényben, a cipőkben vagy akár a konyhában is. Egyszerűen helyezzünk egy kis tálat friss kávézaccal oda, ahol a kellemetlen szagokat érzékeljük.

Összefoglalás

A kávézacc sokoldalúan hasznosítható, és ezek a felhasználási módok csak néhány példa arra, hogyan tehetjük értékessé a "hulladékot". A kávézacc újrahasznosítása nem csak gazdaságos, hanem környezetbarát is, segítve ezzel csökkenteni a háztartási hulladék mennyiségét. Legközelebb, mielőtt a kávézaccot a szemétbe dobnánk, érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen más módon hasznosíthatjuk újra. Ezáltal nem csak a környezetünkért teszünk, hanem saját otthonunkat is gazdagíthatjuk.

Kép: Shutterstock

A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital, de sokkal többet jelent puszta élvezeti cikknél: közösségi kapcsolatok építésének is eszköze. A kávéfogyasztás hagyománya mélyre nyúlik a történelemben, több kultúrában különböző formákban és szertartásokban gyökerezik, ami mind az összetartozás érzését erősíti.

A kávézás története

A kávé először Etiópiában jelent meg, ahol a helyi legendák szerint egy kecskepásztor fedezte fel, hogy állatai ébren és energikusak maradnak, miután megették a kávécserje termését. A 15. századra a kávéfogyasztás elterjedt az Arab-félszigeten, ahol a kávéházak központi helyszínné váltak a társadalmi életben. Ezek a kávéházak nem csupán italfogyasztásra szolgáltak, hanem közösségi és kulturális tevékenységek, például zenehallgatás, társalgás és sakkjátszma helyszínei is voltak.

Kávékultúrák a világban

A kávékultúra sokszínűsége világszerte lenyűgöző. Törökországban például a kávéfőzés és -kínálás szertartásszerű jellege kiemeli a vendégszeretetet és a közösség fontosságát. Az olaszoknál a gyors espresso megivása a bárpultnál a mindennapi élet része, ami lehetőséget biztosít rövid, de intenzív társalgásra. Latin-Amerikában a "cafecito" szünetek alatt az emberek megosztják életük apró részleteit egymással, miközben élvezik a közösen fogyasztott kávét.

A kávézás elterjedtsége és közösségépítő szerepe

Annak ellenére, hogy a kávézás globálisan elterjedt, ritkán beszélünk ennek a közösségépítő szerepéről. Egy-egy kávéfogyasztás alkalmával az emberek megállnak, szünetet tartanak, társalognak, így építik és erősítik szociális kapcsolataikat. A munkahelyi kávészünetek például lehetőséget biztosítanak a kollégák közötti kapcsolatok ápolására, míg a barátok vagy családtagok kávézóban történő találkozói mélyebb, személyesebb beszélgetésekre adnak teret.

Következtetés

A kávé nem csupán egy ital, hanem egy olyan eszköz is, amely összeköti az embereket. Legyen szó egy gyors espresso-ról az olasz kávézóban, vagy egy hosszú, beszélgetéssel teli kávézásról a skandináv országokban, a kávé közösséget épít. Ez a közösségépítő funkció átível a kultúrákon és országokon, emellett egyetemes és időtálló. Az, hogy a kávéfogyasztás miként összehozza az embereket, valódi bizonyítéka annak, hogy a mindennapi rituáléink mennyire fontos szerepet játszanak társadalmi életünkben. A következő alkalommal, amikor kávét fogyasztunk, érdemes elgondolkodni azon, hogy ez az egyszerű cselekedet hogyan befolyásolja kapcsolatainkat, és hogyan teszi gazdagabbá közösségi élményeinket.

Kép: Shutterstock